Névadónkról, Zrínyi Ilonáról
„A földi javak elveszhetnek,
az nem nagy baj,
de aki becsületét hagyta el,
mindenét elvesztette.”
Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona
(1643-1703)
A horvátországi Ozalj várában született. Apja Zrínyi Péter, anyja Frangepán Katalin. Apai és anyai ágon egyaránt a leghatalmasabb délvidéki főúri családok közé tartozott, és neveltetése is ennek megfelelő volt. 1667-ben házasságot kötött I. Rákóczi Ferenccel, – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem fiával – aki még apja életében megkapta a fejedelmi címet.
1672-ben született meg Zrínyi Ilona első gyermeke, Julianna, négy évvel később, pedig fia, Ferenc, aki II. Rákóczi Ferenc néven vonult be a történelembe. I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Péterrel és Frangepán Kristóffal együtt részt vett a Wesselényi Ferenc vezette Habsburg-ellenes összeesküvésben. Zrínyit és Frangepánt kivégezték, I. Rákóczi Ferenc hatalmas váltságdíj fejében kapott kegyelmet, de 1676-ban meghalt.
Zrínyi Ilona erős lélekkel viselte a sorscsapásokat. Irányította gyermekei nevelését, vezette a hatalmas gazdaságot. Családjától a Habsburg-ellenesség hagyományát örökölte, és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte.
Az ifjú Thököly Imre már 1680-ban engedélyt kért az udvartól, hogy a szép és gazdag özvegyet feleségül vehesse, kérését azonban csak két év múlva engedélyezték.
Zrínyi Ilona mindenben támogatta férje politikai törekvéseit. 1685-tõl három éven át védelmezte Munkács várát a császári seregekkel szemben. 1688-ban, miután Thököly nem tudott a segítségére sietni, kénytelen volt feladni.
Gyermekeitől elszakították, és a bécsi Orsolya-apácák zárdájába zárták.
1691-ben szabadult ki, és követte férjét törökországi száműzetésében.
Nikodémiában hunyt el 1703. február 18-án, és a konstantinápolyi jezsuiták templomában temették el. Hamvait 1906-ban – ünnepélyes külsőségek között – a kassai dómba szállították.